San Francisco, Te kétszínű óceánparti kuriózum, mondd, melyik oldaladnak higgyek?
Te lennél az individuális kultúra fővárosa? Ahol az emberek igazán önmaguk lehetnek? Ahol különös, egyedi ruhában, törvények nélkül, csak a mának élnek?
Te lennél a koldusok, drogosok, lezüllöttek Mekkája, ahol semmi nem számít, csak az, hogy legyen egy babakocsim, benne pléddel, kutyával, az életemmel és a buszmegállóban fényes nappal heroint lőjek magamba, vagy kokaint szippantsak a dobozos sör tetejéről?
Te lennél a kovászolt kenyerek úttörővárosa, ahol híres pékségek őrzik a titkokat?
Te lennél a hangulatos város, ahol kacskaringós utak és ódon színes házak tükrözik a tradíciókat?
Te lennél az időjósok réme, ahol Mark Twain a legmelegebb telét töltötte nyáron?
Te lennél Ázsia központja, ahol a japán negyedben a szerencsesüti megmondja, cselekedjünk jót ma mással, hogy minket is váratlan jó érjen?
Te lennél a hely, ahol mindenki legálisan lóghat a villamoson és újraélheti gyerekkori hullámvasút élményeit?
Te lennél a kiváltságos, ahol hollywoodi sztárok villái állnak, és szomszédja egymásnak Barbara Streisand és Clint Eastwood?
Te lennél a bűnözők rettegett gyűjtőhelye, ahol az Alcatrazból nézik a fenevadak a szabad embereket?
Te lennél a város, melyet aranykapu köt össze?
Te vagy a város, melyet a nyugati parton először pillantottam meg. Te vagy a város, ahol a legfinomabb rákot ettem. Te vagy a város, ahol vasárnap reggel organikus piacon jártam. Te vagy a város, melynek gyönyörű parkja van és imádnivaló utcái. Te vagy a város, ahol szeretek villamosozni. Te vagy a város, ahol először láttam dílert kábítószert szétosztani. Te vagy a város, melyet még nem tudom, szeressek-e vagy sem.
Comments