Így látnak őK

Írta: „CzinkuKati”-"Gitta mami", alias Anya

Lektorálta és hitelesíti: „Béla”, alias Apa

Ez egy könnyed, spontán szösszenet, a szüleimtől születésnapomra!

Hát Megjött!

Immáron 30 éve!‼

Akkor is sietett, nehogy lemaradjon valami fontosról. Megrövidítette az anyaméh biztonságát, csak azért, mert kíváncsisága kiűzte. Igaz, kellett hozzá az anyai egyetértés is. Ezt csak azért kapta meg, mert egy igazán jóvágású, hatalmas kezű, kedves doki támogató együttműködése ellensúlyozta a kockázatát annak, hogy kb. 2 héttel korábban jön a világra.

Forró júliusi nap, szülinapi buli, jó arcok a közelben, ez kell nekem! - mondta volna, ha tud beszélni.

Ilyen formás, jól kidolgozott baba még a sokat látott debreceni klinikán is feltűnést keltett. Nálunk, szülőknél ez csak fokozódott, hisz elsőszülött fiunk nem állította magasra a mércét. Pici formás ajkak, miniatűr orr, sötét haj, érdeklődő sötét szempár! Kell ennél több? Ami a legfontosabb, hogy testvére születésnapjára érkezett. Már akkor is örömet, meglepetést akart szerezni. A meglepetést azért nem kell szó szerint érteni. Mindenki tudta, mi készülődik, bátyja már a harmadik magzati hónapban nevén szólította: Kata.

Eszmélését követően már cinkosokat is talált arra, hogy átírja az élet rendjét. Nagyanyja volt az első. Hazakerülve a klinikáról végigaludta az éjszakát. Hittük Mi! Persze sétáló bölcső segédletével… - így könnyű!

Nem akart bölcsibe menni. Elő is állt egy masszív hasmenéses vírussal, majdnem kiirtotta a fél várost. DE! Célt ért! A bölcsi közelébe sem engedtük a következő egy évben.

Kapcsolatépítési tréningekbe már másfél évesen belekezdett. Külsőségeket tekintve bőkezűen bánt vele a sors. Gyűrűgöndör szőke haj, arányos test, mosolygós kedves arc. Mindenki a lába előtt hevert. Öreget, fiatalt gátlástalanul leinformált: Neked van anyukád? Neked van apukád?

Megszervezte a saját szülinapi buliját, ovis ballagását a szülők bevonása nélkül. Minden alkalommal a létszám jóval húsz fölött volt.

Színésznő és énekesnő akart lenni a kezdeti korszakban. Fáradtságot nem kímélve adott magának énekórákat, jelmezbemutatókat. Ha hiszitek, ha nem, az egyébként nem túl jó adottságait MAJDNEM átlagos szintre hozta.

Így volt ez az úszással is. Testvére, unokatestvére néhány úszótanfolyammal a háta mögött már tudott úszni, de Kata még nem. Addig leste a mozdulatokat, addig erőlködött, míg 8 óra alatt megtanította saját magát úszni, alig 5 évesen. Mára már profi benne.

Ő nem akart némi előképzettséggel iskolába menni, pedig testvére példája után (aki iskolakezdésre tudott olvasni) többszöri kísérletet tettünk erre. Ám alighogy megismerte az írást, már nagy levelezésbe kezdett a tág családdal. Leveleit így kezdte:

Kedves csaláRd!

Szerelmi élete is zajos volt, már bölcsiskorától, de a szőke hajú Máté után még sokan jöttek a sorba.

Sajnos az első, a bölcsis szerelmet leszámítva az elvárás és a lehetőségek összhangja nem teremtődött még meg, Elvis Presley ekkor már ugyan is halott volt.

De ez így jó, hisz akkor nem tudott volna ennyi mindent kipróbálni.

Bátor, vállalkozó kedvű, eszes, csupaszív, kissé hisztis gyerek jön ma haza a szülői házba.

Apjával már lélekben felkészülünk fogadására. Pillanatokon belül robban a bomba.

A lányszoba tele bőrönddel, számítógép bekapcsolva, fürdővíz megengedve, kaja az asztalon, szülők a helyükön.

Hallgatjuk a színes, „Katás” beszámolót az elmúlt időszakról. Oldalra tekintve 20 törülköző a földön, a bőrönd tartalma a szőnyegen, kozmetikumok sorban a nappali asztalán, bugyik, mint jelzőlámpák jelzik, merre halad Kata.

De végre, újra itthon van!