Rendhagyó ÖTYE

Sári, Marika, Eszter, üljél le a székecskédbe, tárd nagyra szemed, és nyisd ki jól a füled, mert olyat hallasz tőlem, amit korábban sohasem. Felolvasom Nektek a hozzátok írt szösszenetemet. Nem számoltam, de úgy hiszem, hét éve is van már annak, hogy karácsonykor rendhagyó ÖTYÉ-t szervezünk, és bejglik majszolása közben, Esztiék fája alatt átadjuk az ajándékainkat. Arra is tisztán emlékszem, hogy nem az idei advent volt az első, ahol felvetettem, engedjük el a tárgyi ajándékok kényszerét, de sorra minden évben le lettem szavazva, így végre tudatosult bennem, ez most már örökre része lesz a Karácsonyi ÖTYÉ-nek. Idén jó pár levélváltásunk, üzenetünk szólt erről a hagyományról, így mit tehettem volna mást, követtem a többséget és advent második felében betértem pár üzletbe. Konkrétan egy vasárnapom szólt arról, hogy rájöjjek, Ti mi a francnak örülnétek.

Így utólag nem bánom, hogy spéci ÖTYÉ-ben volt részem Veletek, ráadásul úgy, hogy egyikőtök sem volt jelen. Rájöttem például arra, hogy mi mindennap Viberezünk egymással. Néha rövidet, néha sokat, de egyben sem volt benne, ki mit szeretne kapni ajándékba. Azt is megállapítottam a boltokat járva, hogy magamnak viszont a fél világot meg tudnám most venni, mert minden, mi kezembe került, hogy “talán jó lesz Sárinak…”, “Marika hátha örül majd neki…”, “na erre Eszter tuti vágyik…”, az végülis nem volt más, mint amit magamnak szántam. Igy esett az eset, hogy eldöntöttem, 2016 karácsonyi ajándéka nem arról lesz híres, hogy olyat kaptok, amire Ti vágytok, hanem, hogy olyan ajándék lesz, amiben én vagyok benne. Szemügyre vettem hát 2016-ot, hogy lássam, nekem mi volt fontos idén. Egy híján 50 azon könyvek száma, mik idén a kezembe és általam elolvasásra kerültek, így az első ajándékötletem mindenkinek egy könyv lett.

Állj! Eszter, mielőtt e csomagot feltéped, adok egy gyors útmutatást Neked: Sokat töprengtem, mégis milyen könyvvel lepjelek meg, majd rájöttem, nem kaphatsz mást, csakis vicces regényt, írást, mert Te vagy az a barátom, aki idén a legtöbbször megnevetetett és akivel olyan páratlan és ritka humorérzékünk van, hogy a bonbonos poénon csak mi kacagunk nagyokat.

Sárikám, látom a szemem sarkából, hogy tűkön ülve várod, hogy meglesd, Hozzád milyen könyvet rendeltem. Mielőtt a nagy nehezen becsomagolt papírt óvatosan felnyitod, elárulom, hogy ez a könyv nekem jött. Nem vicc, ahogy térültem-fordultam, táskámmal levertem a polcról, ez az egy könyv esett a földre, és ezt isteni jelnek vettem. Felvettem, beleolvastam és végig Rád gondoltam. Egyértelmű volt hát a könyv sorsa. De nem csak azért kapod, mert szántszándékkal nekem ütközött, hanem mert olyan erős szimbolikus jelentést hordoz magában. Azt hiszem, kevés ember él a Földön, akivel ennyire hasonlítunk természetben és mégis ennyire máshogy gondolkodunk az élet sok területén. Hogy a blogod számomra legkedvesebb mondatát idézzem: Nehezen tudjuk az ajtó előtt letenni a vérmérsékletünket. De talán pont ezek a szenvedélyes viták, véleménykülönböztetések adják meg a mi évtizedes barátságunk savát-borsát, és fejlődik benne jellemünk és önismeretünk.

Marika. Jajj, hát Veled nehéz dolgom van e téren, mert akár kimondod, akár nem, ma megteszem én helyetted, 2016-ban nem a könyvek álltak prioritási listád élén, ami pedig mégis kezedbe került, sokkal inkább kapcsolódott munkához, Kis Padlizsánhoz és jógához, úgy hiszem. Idén a szórakozásnak most sokkal inkább más formáját választottad és gyakran mentünk közösen moziba. Igazi nagy klasszikusokat néztünk meg együtt, popcornt is sokat ettünk, de bizony-bizony, így elmaradt, hogy blogokat olvasgass. Ráadásul ha mindez nem lenne elég, a sors 3 csapást mért Rád idén, hiszen 3 blogíró vesz most körül Téged. Kézenfekvő volt hát, hogy a Te könyved egy egyedi módon megszerkesztett Blogtörténelem legyen, azaz 2016 újratöltve.

Nos, a legnagyobb ajándékokat ezennel szétosztottam, nem volt bennük túl nagy fantázia, muszáj voltam hát egy kis írással felturbózni. De még mielőtt azt hinnétek, visszatérhettek a bejglihez, körbeadom Nektek ezt. Ez az egy ajándék szól csak Rólatok, és arról, hogy 2016-ban ki hogyan valósította meg önmagát és hobbiját. Tekintsétek részemről ezt most befektetésnek, és remélem Marika, a szülinapi tortámat majd Te készíted el, Eszti fotózza majd a pillanatokat, a gyerekek pedig a Shumlee tervezésben virítanak. Nem, nincs vége az ajándékok sorának.

Marika, ezt most Veled kezdem, hogy igazságos legyek. Már a Kispadli nyitása óta gondolkodom ezen, de még szerencse, hogy megvártam a karácsonyi ötletdömping hiányomat, így bevethetem. El akarsz menni jövőre Spanyolországba, tesókádhoz Skóciába, ha repülőjeggyel rögtön nem is szolgálhatok, itt ez a kis persely, gyűjtsd ebbe az én ebédeim árát és biztos vagyok benne, hogy nyárra összegyűlik belőle két főre repülőjegy. A januári első főételem ára és egy kis meglepetés már a perselyben figyel.

Sárikám, Esztim, a Kis Padlizsán a Ti ajándékaitokba is beférkőzött, hisz fontos számomra, hogy finomat, egészségeset egyetek jó helyen, így megajándékozlak Titeket egy Kis Padlizsános kuponnal, és míg én majd a munkahelyemen e-maileket írok, meetinget tartok, azaz keményen dolgozom, Ti nyugodtan térjetek be gyereklegeltetés után a Törzshelyünkre.

Az utolsó ajándék lapul puttonyomban, csakhogy a kézzel készített kategóriát is kipipáljam. Ohh, nem kell kétségbe esni, ennyi idősen már tudom, mire nem képes a kezem, nem faragtam, nem hímeztem, az ollót messzire elkerültem. Nem is annyira a termék, mint inkább a csomagolása lesz érték Nektek. Egy jó barát nem felejti el korotokat és, hogy 30 felett már ránk fér pár házi kotyvalék, hogy bőrünk puha legyen, hajunk fényes, és az ÖTYÉ-n ne maradjon el a kézmasszírozás sohasem.

Ennyi fért bele Karácsonyi regémbe, ne szokjatok hozzá ehhez, mert jövőre elhagyom a sallangokat, tárgyi dolgokat és ajándékom csak egy Nektek írt Szösszenet lesz.

Boldog Karácsonyt, Tyúkok!

Írás éve: 2016